Épületszárítóknál kötelező: forrógázos leolvasztó automatika
  1. Termékek és szolgáltatások
  2. Termékek ‑ HighPerformance
  3. Párátlanítás
  4. Mire jó a forró gázos leolvasztó automatika?

Forrógázos leolvasztó automatika

Így lesz egy kisipari párátlanítóból igazi épületszárító

A kisipari párátlanítóknak bírni kell a strapát. Az időnként nehéz alkalmazási környezet és a gyakori helyváltoztatás robusztus fém házat, stabil kerekeket vagy görgőket és összességében stabil kialakítást igényel. Ebben a tekintetben a piacon kínált legtöbb kisipari párátlanító csupán külső megjelenésében nem különbözik jelentősen az épületszárítótól. De ezért minden kisipari párátlanító automatikusan használható épületszárítóként is?

Forrógázos leolvasztó automatika nélkül nem alkalmas épületszárítónak

Általában minden kisipari párátlanító kondenzációs szárítógép, tehát a helyiséglevegőben jelen lévő pára kondenzálását végzi, hogy kondenzvízként összegyűjthesse és elvezethesse. Ezen a módon folyamatosan párát von el a levegőből és a levegő szárazabb lesz.

Ahhoz, hogy a levegőből elszívott nedvesség kondenzálódni tudjon, hőmérsékletét le kell hűteni harmatpont alá. Ez a szárítókészülék elpárologtatójával történik, amit egy csökkentett nyomású hűtőközeg átvezetése igen erősen lehűt.

Ez a lehűtési eljárás viszont műszaki ellenintézkedések nélkül fatális hátránnyal járna: Az elpárologtató 16 °C és 17 °C közötti hőmérsékleten jegesedni kezd és a tovább folytatódó jégképződés nemcsak a teljesítmény folyamatos csökkenéséhez vezetne, hanem az egész rendszer teljes kieséséhez.

Ezen oknál fogva minden kondenzációs szárítógép rendelkezik egy szerkezettel az elpárologtató rendszeres jégtelenítéséhez – ez a leolvasztó automatika, és ebben rejlik a döntő különbség a kisipari párátlanító és az épületszárító között.

Csak az, hogy épületszárító van ráírva, még messze nem jelenti azt, hogy valóban az is

Szokványos kisipari párátlanítóknál a leolvasztás legtöbbször elektronikusan történik idő- vagy szenzorvezérelten levegőkeringető üzemmódban, ezért gyakran hívják elektronikus leolvasztásnak is: A kompresszor leolvasztó üzemmódban lekapcsol, miközben a fúvó legtöbbször tovább üzemel és az elpárologtató körül áramoltatja a kompresszor hulladékhőjét. Ez az eljárás bevált és fűtött környezeten kb. 15 °C fölött általában jól működik.

Ha viszont hűvösebb környezetben ilyen szárítókat használunk – 15 °C alatt –, akkor a harmatpont is lényegesebben alacsonyabban van, ami az eljárásnál fogva fokozottabb jegesedést eredményez az elpárologtatón, amit utána levegőkeringetéses készülékeknél a hosszabb leolvasztási idő miatt gyakorlatilag állandóan le kell olvasztani. Így tehát ilyen készülékeknél szinte egyáltalán nem játszódik le szabályos párátlanító üzemmód! És közép-európai építési munkaterületeken általában az év több mint 200 napján, legalábbis az éjszakai órákban 15 °C alatt van a hőmérséklet.

Ezen oknál fogva az épületszárítók teljesen más leolvasztó rendszerrel vannak felszerelve – bypas eljárással működő forrógázos leolvasztással. Itt a hűtőkör forró gázát aktívan felhasználják a gyors és hatékony leolvasztáshoz. Ha kezdődik a jegesedés, automatikusan nyit egy speciális szelep, az elpárologtatóhoz vezeti a forró gázt és a leolvasztás után újra zár és folytatódik a szabályos hűtőközeg-körfolyam a szárító üzemhez.

A levegőkeringetéses leolvasztással ellentétben a forrógázos leolvasztó automatika drasztikusan rövidebb leolvasztási fázisokat eredményez, ami elengedhetetlen előfeltétele a hatékony párátlanításnak alacsony hőmérsékletű területeken, például fűtetlen helyiségekben. Végül a tulajdonképpeni párátlanítás kizárólag a szárítókészülékek leolvasztási fázisain kívül történik!

Röviden: Ha épületszárítót keres, legelőször a forrógázos leolvasztásra kérdezzen rá. Ha a készülék ezzel nem rendelkezik, akkor az egész egyszerűen nem épületszárító!


Trotec/90