A levegő telítési görbéje
Home Comfort

Van kérdése?

Szívesen állunk rendelkezésére további információkkal.

Végfelhasználók: +49 2452 962 450
E-mail: info@trotec.com
  1. Termékek és szolgáltatások
  2. Termékek ‑ HomeComfort
  3. Párátlanítás
  4. Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról
  5. Alapismeretek a páratartalomról

Alapismeretek a páratartalomról

A légnedvesség körül minden abszolút relatív

Akár az irodában, a műhelyben, akár otthon – az optimális klíma a helyiségben alapvető feltétele a lakók jóllétének és egészségének.

A kellemes „érzett klíma” a helyiségben nem utolsó sorban a termelékenységet is javítja és segíthet a betegállományban töltött idő csökkentésében.

A két tényező döntő ezekben a klímakondíciókban: a helyiség hőmérséklete és a levegő relatív páratartalma.

Ahogy az alul láthatót komfort-diagram illusztrálja, 40 - 60 % relatív páratartalom mellett a 20 - 22 °C-os klímafolyosóban érezzük magunkat a legkellemesebben. Az ezen értékeken kívül eső klímaviszonyokat a legtöbb ember kellemetlennek érzékeli.

Ezen túlmenően a túl nagy páratartalomban sokféle kár keletkezhet. A első felismerhető, riasztó jelet többnyire nyirkos ruhák, dohos szag és foltos falak (nedvességfoltok), vagy pincehelyiségekben a csírázó burgonya adják.

Tudta, hogy például penészgomba már 70 % páratartalomtól képződik – és hogy rozsda már 60 %-tól?

Szabályozás nélkül erősen ingadozhat a levegő páratartalma a belső terekben és magától ritkán ér el optimális értékeket – az évszaktól és a kívül uralkodó klimatikus viszonyoktól is függően.

Komfortdiagram
A levegő vízgőztartalma: 25 °C levegő-hőmérsékleten egy köbméter levegő max. 23 g vizet tud felvenni, ez felelne meg 100 % páratartalomnak. Ha ez a levegő hideg felületekkel érintkezve 10 °C-ra lehűl, már csak 9,4 g-ot tud felvenni. A felesleges nedvesség vízzé kondenzálódik hűvösebb felületeken.
A levegő vízgőztartalma
Párátlanítók készüléktechnikája – Gyakorlati ismeretek a Trotectől

Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról – a fejezetek áttekintése

1. fejezet: Alapismeretek a páratartalomról – minden abszolút relatív

2. fejezet: Párátlanítási eljárások áttekintése – kondenzáció és adszorpció

2.1 fejezet: Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával

2.2 fejezet: Kondenzációs szárítógép Peltier-technikával

2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók

3. fejezet: Melyik párátlanítási eljárást milyen célra?

Gyakorlat előtt az elmélet

Ahhoz, hogy helyiségeit optimálisan szárazon tudja tartani, hasznosak az alapvető ismeretek a légnedvesség témakörében. A levegő nem képes korlátlanul vizet felvenni – van egy telítési határ, egy maximális vízgőzmennyiség tehát, amit a levegő abszolút fel tud venni – ez az abszolút páratartalom, gramm víz per köbméter levegőben kifejezve.

Ebből kiindulva azt a vízgőzhányadot, ami ténylegesen oldva van a levegőben, ahhoz a vízgőzmennyiséghez viszonyítva, amit a levegő az uralkodó hőmérsékleten abszolút legfeljebb fel tudna venni, „relatív páratartalomnak” (rH) nevezzük.

Ha tehát a helyiség levegőjének relatív páratartalma 50 %, akkor benne az aktuális hőmérsékleten maximálisan lehetséges vízmennyiségnek pontosan a fele van feloldva.

Minden a hőmérséklet kérdése

A levegő vízfelvevő kapacitása tehát mindig függ az uralkodó levegő-hőmérséklettől. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vizet képes felvenni. Ezt szemlélteti a következő táblázat öt hőmérsékletértéken.

A helyiség hőmérsékletének hatása a levegő vízfelvevő képességére

Helyiség-hőmérséklet 25 °C 20 °C 15 °C 10 °C 5 °C
1. példa
rel. páratartalom állandó
Relatív páratartalom 80 % 80 % 80 % 80 % 80 %
Víztartalom a levegőben 18,4 g/m³ 13,8 g/m³ 10,2 g/m³ 7,5 g/m³ 5,4 g/m³
2. példa
víztartalom állandó
Víztartalom a levegőben 5,4 g/m³ 5,4 g/m³ 5,4 g/m³ 5,4 g/m³ 5,4 g/m³
Relatív páratartalom 23,5 % 31,3 % 42,1 % 57,5 % 80 %

Az 1. példában a relatív páratartalom mindig állandó, 80 %, ezzel szemben a megfelelő abszolút víztartalom a levegőben jelentősen ingadozik.

A 2. példában a levegőben lévő abszolút vízmennyiség mindig egyforma, ami miatt a relatív páratartalom csökkenő hőmérséklet mellett növekszik.

Elismerjük, komplex matéria ez – sőt még komplikáltabb lesz, ha meggondoljuk, hogy a korróziónak, a rothadásnak vagy a penészképződésnek kizárólag a relatív páratartalom kedvez, sohasem az abszolút víztartalom a levegőben.

Csak a relatív abszolút fontos

Míg tehát a 2. példában 5 °C helyiség-hőmérséklet és 5,4 g/m³ víztartartalom mellett penészképződés veszélyét hordozó, 80 °-os relativ páratartalom uralkodik, ami mellett fémek is korrodálnak, addig ugyanaz a vízmennyiség 25 °C helyiség-hőmérsékleten már csak 23,5 % relatív páratartalmat képviselne és túl száraz klímát jelentene a helyiségben, ami izgatja a légutakat.

Penésznek és rozsdának viszont nem lenne esélye ebben a klímában, jóllehet a helyiség levegőjének a víztartalma még mindig ugyanannyi, 5,4 g/m³.

Tehát mindig csak a relatív páratartalom ellenőrzött szabályozása fontos. Nincs jelentősége annak, hogy mennyi nedvesség elvonására kerül sor a levegőből abszolút értelemben, hanem csak annak, hogy mekkora a relatív páratartalom.

Ezeknek a fizikai összefüggéseknek az alapvető megértése is meghatározó a hatékony párátlanítási megoldás megvalósításában az Ön feladatkitűzése számára.

A relatív páratartalom hatása az emberi-biológiai kölcsönhatásokra:

Baktériumok
Vírusok
Penészgombák
Atkák
Légutak fertőzése
Allergiák, asztma
Korrózió
Ábrázolások Scofield-Sterling diagramban