Nem alkalmas párátlanító tartós pótlására: Granulátum
Home Comfort

Van kérdése?

Szívesen állunk rendelkezésére további információkkal.

Végfelhasználók: +49 2452 962 450
E-mail: info@trotec.com
  1. Termékek és szolgáltatások
  2. Termékek ‑ HomeComfort
  3. Párátlanítás
  4. Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról
  5. Párátlanítási eljárások áttekintése

Párátlanítási eljárások

Két technika – egy cél: Túl nagy páratartalom ellenőrzött csökkentése

Mielőtt a párátlanítás két eljárását közelebb visszük Önökhöz, le kell először számolnunk egy mitosszal:

A fűtéstől melegebb lesz, nem szárazabb

A fűtés egyértelműen nem tartozik a párátlanítási eljárásokhoz! A melegebb levegő persze több vizet tud felvenni, mint a hidegebb. Így a helyiség-hőmérséklet felfűtése, ugyanakkora víztartalom mellett, eleinte ténylegesen csökkentené ennek a meleg levegőnek a relatív páratartalmát.

Minél melegebb azonban a levegő, annál inkább hidegebb felületekkel is van körülvéve, amelyeken a nedvesség megint kondenzál. Hiszen a levegő felmelegítése révén nem tűnik el nedvesség – a levegő víztartalma ugyanakkora marad.

Ahhoz tehát, hogy a helyiség levegőjéből a benne lévő nedvességet tartós eredménnyel ki tudjuk vonni, műszaki megoldásként csak a kondenzáció és az adszorpció jön számításba.

Kondenzáció kontra adszorpció

Minden piacon kínált készülék, amiket hűtveszárítóként, kondenzációs szárítógépként, kondenzációs párátlanítóként vagy esetleg Peltier-párátlanítóként kínálnak, a kondenzáció elvén alapul.

Ezzel szemben állnak a technikák az adszorpciós szárításhoz. Ide tartoznak a sok helyen még mindig magasztalt granulátumok, de valóban érezhető, tartós párátlanítás ennél az eljárásnál csak meleglevegős regenerálással rendelkező elektromos készülékekkel, ismertebb nevükön adszorpciós szárítókkal érhető el.

Minden a technika kérdése

Még ha néhány készülékmegnevezés váltakozna is a piacon, rendszerint mindig ennek a két készülékcsoportnak az egyikéről van szó, aminek a neve már felvilágosítást ad a beleépített párátlanítási technikáról.

A granulátum kivételével minden elektromos üzemű készüléknél ugyanaz az eljárásmód, először környezeti levegő beszívása ventilátorral szárításra, hogy ebből aztán a készülékben nedvességet vonjon ki, úgyhogy száraz levegőt adjon vissza a helyiségbe, amely ott folytonosan nedvesebb levegővel keveredik, amíg a páratartalom kívánt szintje elérésre kerül.

A párátlanítási eljárások, mindkét készülékcsoport felhasználási területei és korlátai azonban jelentősen különböznek:

Túl magas páratartalom esetén a drága fűtés sem jelent segítséget: a levegő ugyan felmelegszik, de nedves marad.
A fűtéstől melegebb lesz, nem szárazabb
Egyszerű átszellőztetés úgyszintén nem megoldás a párátlanításra, mert ilyen módon nem vonható ki tartósan nedvesség a levegőből.
Szellőztetés is ritkán segít egyedül
Szárítószeres tasakokat főként nedvességkárok elleni védelemre használnak szállításnál, például cipőkhöz, elektronikához, bőröndökhöz, táskákhoz vagy gyógyszerekhez.
Szárítószeres tasak nedvességvédelemként a szállításnál

Kondenzáció

Ahogy az 1. fejezetben már kifejtettük és a telítési görbe ábrázolja, a levegő vízfelvevő kapacitása kizárólag a hőmérsékletétől függ. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kevesebb vizet képes megkötni a levegő.

Mi történik azonban akkor, ha a vízben dús levegő egy csapásra lehűl, például az által, hogy hidegebb felülettel találkozik?

Ebben az esetben a telítési határ, a 100 %-os relatív páratartalom túllépésre kerül, a levegő nem képes már tartani a felesleges nedvességet, ami ennek következtében a hidegebb felületen vízzé kondenzál.

A levegőnek is le kell időnként engedni a gőzt

Mivel a vízgőz ezen a hőmérsékleten vízzé kondenzál, ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Ez a jelenség bizonyosan ismerős Önnek a hideg palackokról nyáron, amiken páralecsapódás keletkezik, vagy a bepárásodott ablaküvegekről télen és a fürdőszobai tükörről zuhanyozás alatt. A ködös, hajnali harmat is a nedvességgel telített, hideg levegő látható jele.

Ha tehát a levegő lehűl, akkor kevesebb vízgőzt képes felvenni és a felesleges nedvesség kondenzál a hidegebb felületeken.

Eszerint a fizikai elv szerint működnek a kondenzációs szárítógépek – innen a hűtveszárító elnevezés – úgy, hogy az átáramló levegőt harmatpontja alá hűtik, majd a benne lévő nedvességet egy hideg felületen lejátszódó kondenzációval kivonják.

A hűtveszárítók piaci kínálata itt a nagyteljesítményű, kompressziós technikával ellátott kondenzációs szárítógépektől – az úgynevezett hűtőkompresszoros szárítóktól – a rendkívül kompakt, alacsony energiaigényű, azonban jelentősen kisebb hatásfokú és lényegesen rosszabb energiamérlegű Peltier-párátlanítókig terjed.

Adszorpció

Míg a kondenzációs szárítógépek a harmatponton alapuló párátlanítást használják, addig az adszorpciós szárítók a szorpció elvét. Ennek során a gőznyomásesés hasznosítására kerül sor a nedves levegő és egy higroszkópos szorbeálószer között, víz kivonására a levegőből.

A párátlanító granulátumok is ebbe a kategóriába tartoznak, jóllehet azok a legjobb esetben is csak a legkisebb, zárt edények belső terének szárazon tartására alkalmasak.

Granulátum – folyamatos megoldásnak inkább felejtős

E tasak használatának eredeti és fő célja nedvességre érzékeny áruk védelme szállítás és tárolás közben. Mindenki ismeri a kis tasakot, amit táskákban, elektronika, gyógyszer vagy ruhaneműk mellé is csomagolva talál.

A párátlanítók valódi alternatívájaként ezért a granulátumok nem alkalmasak. Ezenfelül gazdaságtalan, egyszer használatos megoldást jelentenek, amelynél friss granulátumtasak rendszeres utánvásárlása szükséges a tárolóedény számára, mert a granulátum regenerálására itt nem kerül sor. A szivacshoz hasonlóan a szárítószer állandóan vizet szív fel a levegőből, és ki kell cserélni, amint teljesen teleszívta magát – hosszú távon rendkívül költséges eljárás.

Más a helyzet a meleglevegős regenerálást használó elektromos készülékeknél. Ezekben egy szorpciós kerék forog, amit erősen higroszkópos anyaggal, például szilikagéllel vagy lítium-kloriddal vontak be, ami a beszívott és a keréken átáramló levegőből kivonja a vízmolekulákat.

Ahhoz, hogy a szorpciós kerék folyamatosan fel tudjon venni nedvességet, egy másik helyen le kell azt adja, ami meleglevegős regenerálással történik: A szorpciós kerék regenerációs tartományán forró levegő átvezetésére kerül sor, ami hőenergia segítségével megint kihajtja a rotorban előzőleg megkötött vízgőzt a szilikagélből.


További fejezetek az adszorpcióhoz:

2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók

Bepárásodott tükör zuhanyozás után
Ködös reggeli harmat
Páralecsapódás hideg üvegpalackon nyáron
Akár a forró zuhanyt, a harmatot vagy a hideg italokat nézzük, a kondenzáció állandóan jelen van mindennapjainkban. Nedves levegő hideg környezettel vagy felülettel találkozik és kondenzál – a hűtveszárítók működési elve.

A diagram a hűtveszárítók és adszorpciós szárítók helyiségklimatikus alkalmazási korlátait mutatja. A hűtveszárítóknál a levegőkeringtetéses leolvasztású modellek – szemben a forrógázos leolvasztású párátlanítókkal – csak 15 °C feletti környezeti hőmérséklet-tartományokban használhatók.
Párátlanítóeljárások helyiségklimatikus alkalmazási határai
A macskaalom is az adszorpció elvén működik. Az extrém higroszkópos anyag mindenfajta nedvességet felszív és rendszeresen cserélni kell.
A macskaalom is az adszorpció elvén működik

Párátlanítók készüléktechnikája – Gyakorlati ismeretek a Trotectől

Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról – a fejezetek áttekintése

1. fejezet: Alapismeretek a páratartalomról – minden abszolút relatív
2. fejezet: Párátlanítási eljárások áttekintése – kondenzáció és adszorpció
2.1 fejezet: Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával
2.2 fejezet: Kondenzációs szárítógép Peltier-technikával
2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók
3. fejezet: Melyik párátlanítási eljárást milyen célra?