Van kérdése?
Szívesen állunk rendelkezésére további információkkal.
| Végfelhasználók: | +49 2452 962 450 |
|---|
| E-mail: | info@trotec.com |
|---|
Párátlanítási eljárások
Két technika – egy cél: Túl nagy páratartalom ellenőrzött csökkentése
Mielőtt a párátlanítás két eljárását közelebb visszük Önökhöz, le kell először számolnunk egy mitosszal:
A fűtéstől melegebb lesz, nem szárazabb
A fűtés egyértelműen nem tartozik a párátlanítási eljárásokhoz! A melegebb levegő persze több vizet tud felvenni, mint a hidegebb. Így a helyiség-hőmérséklet felfűtése, ugyanakkora víztartalom mellett, eleinte ténylegesen csökkentené ennek a meleg levegőnek a relatív páratartalmát.
Minél melegebb azonban a levegő, annál inkább hidegebb felületekkel is van körülvéve, amelyeken a nedvesség megint kondenzál. Hiszen a levegő felmelegítése révén nem tűnik el nedvesség – a levegő víztartalma ugyanakkora marad.
Ahhoz tehát, hogy a helyiség levegőjéből a benne lévő nedvességet tartós eredménnyel ki tudjuk vonni, műszaki megoldásként csak a kondenzáció és az adszorpció jön számításba.
Kondenzáció kontra adszorpció
Minden piacon kínált készülék, amiket hűtveszárítóként, kondenzációs szárítógépként, kondenzációs párátlanítóként vagy esetleg Peltier-párátlanítóként kínálnak, a kondenzáció elvén alapul.
Ezzel szemben állnak a technikák az adszorpciós szárításhoz. Ide tartoznak a sok helyen még mindig magasztalt granulátumok, de valóban érezhető, tartós párátlanítás ennél az eljárásnál csak meleglevegős regenerálással rendelkező elektromos készülékekkel, ismertebb nevükön adszorpciós szárítókkal érhető el.
Minden a technika kérdése
Még ha néhány készülékmegnevezés váltakozna is a piacon, rendszerint mindig ennek a két készülékcsoportnak az egyikéről van szó, aminek a neve már felvilágosítást ad a beleépített párátlanítási technikáról.
A granulátum kivételével minden elektromos üzemű készüléknél ugyanaz az eljárásmód, először környezeti levegő beszívása ventilátorral szárításra, hogy ebből aztán a készülékben nedvességet vonjon ki, úgyhogy száraz levegőt adjon vissza a helyiségbe, amely ott folytonosan nedvesebb levegővel keveredik, amíg a páratartalom kívánt szintje elérésre kerül.
A párátlanítási eljárások, mindkét készülékcsoport felhasználási területei és korlátai azonban jelentősen különböznek:
 |
 |
 |
Kondenzáció
Ahogy az 1. fejezetben már kifejtettük és a telítési görbe ábrázolja, a levegő vízfelvevő kapacitása kizárólag a hőmérsékletétől függ. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kevesebb vizet képes megkötni a levegő.
Mi történik azonban akkor, ha a vízben dús levegő egy csapásra lehűl, például az által, hogy hidegebb felülettel találkozik?
Ebben az esetben a telítési határ, a 100 %-os relatív páratartalom túllépésre kerül, a levegő nem képes már tartani a felesleges nedvességet, ami ennek következtében a hidegebb felületen vízzé kondenzál.
A levegőnek is le kell időnként engedni a gőzt
Mivel a vízgőz ezen a hőmérsékleten vízzé kondenzál, ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Ez a jelenség bizonyosan ismerős Önnek a hideg palackokról nyáron, amiken páralecsapódás keletkezik, vagy a bepárásodott ablaküvegekről télen és a fürdőszobai tükörről zuhanyozás alatt. A ködös, hajnali harmat is a nedvességgel telített, hideg levegő látható jele.
Ha tehát a levegő lehűl, akkor kevesebb vízgőzt képes felvenni és a felesleges nedvesség kondenzál a hidegebb felületeken.
Eszerint a fizikai elv szerint működnek a kondenzációs szárítógépek – innen a hűtveszárító elnevezés – úgy, hogy az átáramló levegőt harmatpontja alá hűtik, majd a benne lévő nedvességet egy hideg felületen lejátszódó kondenzációval kivonják.
A hűtveszárítók piaci kínálata itt a nagyteljesítményű, kompressziós technikával ellátott kondenzációs szárítógépektől – az úgynevezett hűtőkompresszoros szárítóktól – a rendkívül kompakt, alacsony energiaigényű, azonban jelentősen kisebb hatásfokú és lényegesen rosszabb energiamérlegű Peltier-párátlanítókig terjed.
Adszorpció
Míg a kondenzációs szárítógépek a harmatponton alapuló párátlanítást használják, addig az adszorpciós szárítók a szorpció elvét. Ennek során a gőznyomásesés hasznosítására kerül sor a nedves levegő és egy higroszkópos szorbeálószer között, víz kivonására a levegőből.
A párátlanító granulátumok is ebbe a kategóriába tartoznak, jóllehet azok a legjobb esetben is csak a legkisebb, zárt edények belső terének szárazon tartására alkalmasak.
Granulátum – folyamatos megoldásnak inkább felejtős
E tasak használatának eredeti és fő célja nedvességre érzékeny áruk védelme szállítás és tárolás közben. Mindenki ismeri a kis tasakot, amit táskákban, elektronika, gyógyszer vagy ruhaneműk mellé is csomagolva talál.
A párátlanítók valódi alternatívájaként ezért a granulátumok nem alkalmasak. Ezenfelül gazdaságtalan, egyszer használatos megoldást jelentenek, amelynél friss granulátumtasak rendszeres utánvásárlása szükséges a tárolóedény számára, mert a granulátum regenerálására itt nem kerül sor. A szivacshoz hasonlóan a szárítószer állandóan vizet szív fel a levegőből, és ki kell cserélni, amint teljesen teleszívta magát – hosszú távon rendkívül költséges eljárás.
Más a helyzet a meleglevegős regenerálást használó elektromos készülékeknél. Ezekben egy szorpciós kerék forog, amit erősen higroszkópos anyaggal, például szilikagéllel vagy lítium-kloriddal vontak be, ami a beszívott és a keréken átáramló levegőből kivonja a vízmolekulákat.
Ahhoz, hogy a szorpciós kerék folyamatosan fel tudjon venni nedvességet, egy másik helyen le kell azt adja, ami meleglevegős regenerálással történik: A szorpciós kerék regenerációs tartományán forró levegő átvezetésére kerül sor, ami hőenergia segítségével megint kihajtja a rotorban előzőleg megkötött vízgőzt a szilikagélből.
További fejezetek a kondenzációhoz:
2.1 fejezet: Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával
2.2 fejezet: Kondenzációs szárítógép Peltier-technikával
További fejezetek az adszorpcióhoz:
2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók
 |
 |
Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról – a fejezetek áttekintése
1. fejezet: Alapismeretek a páratartalomról – minden abszolút relatív
2. fejezet: Párátlanítási eljárások áttekintése – kondenzáció és adszorpció
2.1 fejezet: Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával
2.2 fejezet: Kondenzációs szárítógép Peltier-technikával
2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók
3. fejezet: Melyik párátlanítási eljárást milyen célra?