Kompressziós hűtveszárító hideg elpárologtatója
Home Comfort

Van kérdése?

Szívesen állunk rendelkezésére további információkkal.

Végfelhasználók: +49 2452 962 450
E-mail: info@trotec.com
  1. Termékek és szolgáltatások
  2. Termékek ‑ HomeComfort
  3. Párátlanítás
  4. Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról
  5. Párátlanítási eljárások áttekintése
  6. Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával

Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával

Kompressziós hűtveszárítók műszaki különbségei és működési módjaik

Miután a legtöbb párátlanítási alkalmazás házi környezetben, a 15 - 25 °C hőmérséklet-tartományon belül játszódik le, ez a készüléképítési mód kiemelkedő ár-, teljesítmény-, hatásfok és energiahatékonysági viszonyai alapján a legtöbbet eladott párátlanítók közé tartozik magánhasználati és építőipari területen.

A kompresszorral üzemelő kondenzációs szárítógépek a hűtőszekrény elve alapján működnek. A belsejükben egy kompressziós hűtőberendezés dolgozik, amely a hűtőközeget két hőátadón juttatja keresztül – a kondenzátoron és az elpárologtatón.

A hirtelen hidegsokk elintézi

A kompresszor és az expanziósszelep váltakozó nyomásoknak teszi ki a hűtőközeget zárt körfolyamatban, melyeken keresztül a sűrítésnél a kondenzátoroldalon felmelegszik a gáz, a kiterjesztésnél az elpárologtatóoldalon pedig hirtelen, mélyen a helyiség hőmérséklete alá hűl.

Az elpárologtatón gyakorlatilag a „hőmérséklet padlófékezése” játszódik le – a levegő hirtelen a harmatpontja alá hűl, aminek következtében a levegőben kötött nedvesség vízcseppeké kondenzálódik, amik a gyűjtőtartályba csepegnek. A hideg, száraz levegő most a forró kondenzátoron halad át, felveszi ott annak hőjét, és ezután száraz, meleg levegőként ismét a helyiségbe áramlik, ahol újra nedvességben dúsul.

A jégkorszaknak nincs esélye

A környezeti hőmérséklettől és a páratartalomtól függően az elpárologtató nagyon hideggé válhat és 15 °C alatti helyiség-hőmérsékletek esetén jég képződhet a felületén.

A növekvő jégképződés „eldugítja” bizonyos mértékben a lamellákat (jegesedés) és ezzel csökkenti a készülék párátlanítókapacitását.

Ezért minden, kompresszorral üzemelő, kondenzációs párátlanító rendelkezik egy berendezéssel az elpárologtató rendszeres jégtelenítésére – többnyire keringtetett levegővel vagy forró gázzal, ahogy azt a következő, „Leolvasztás” fejezetben részletezzük.

Ha erre a keringtetett levegős vagy forrógázos jégtelenítési műveletre nem kerülne sor, akkor az elpárologtató (hűtőrész) idővel teljesen befagyna, míg aztán egy szabályos „jégfal” a levegő bármilyen átáramlását lehetetlenné tenné.

Kompressziós hűtveszárítók működési elve
Egy szervizeléshez nyitott kompressziós hűtveszárítóban fent a készülékbe integrált hőcserélő az elülső elpárologtatóval (1) – melynek hideg felületén a levegő kondenzál –, és az alatta lévő csatorna (2) látható a felfogott kondenzátum elvezetésére a vízgyűjtő tartályba. Alul a készülékben a kompresszor (3) van beépítve.
Nyitott kompressziós hűtveszárító
Pillantás a hőcserélőre és a kondenzátumgyűjtő tálcára

Leolvasztási módok kompressziós hűtveszárítókban:

Keringtetett levegős leolvasztás

Ennél az eljárásnál a leolvasztás jellemzően elektronikus idő- vagy szenzorvezérelten, levegőkeringtetéses üzemben történik, ezért gyakran elektronikus vagy elektromos leolvasztásnak is nevezik.

Az elpárologtatón előrehaladott jégképződés esetén a kompresszor lekapcsol és elindítja ezzel a leolvasztási folyamatot, miközben a ventilátor többnyire tovább üzemel és a helyiség meleg levegőjét áramoltatja az elpárologtató körül.

Ez az eljárás bevált és fűtött környezetben, kb. 15 °C fölött általában jól működik.

Ha viszont hűvösebb környezetben használunk ilyen szárítókat, 15°C alatt, akkor az elpárologtató felületének hőmérséklete 0 °C alatt van, aminek erős jégképződés a következménye a felületen, amit aztán a levegőkeringetéses leolvasztással rendelkező készülékeknél a hosszabb leolvasztási idő miatt gyakorlatilag állandóan olvasztani kell.

Keringtetett levegős leolvasztású párátlanítókkal ilyen hűvös környezetekben rendes párátlanítóüzem már jóformán lehetetlen, mert a készülék szinte állandóan saját leolvasztásával van elfoglalva!

Ezért a keringtetett levegős leolvasztású hűtveszárító minden mérsékelt levegő-hőmérsékletű, 15 °C feletti felhasználási környezethez a gazdaságosságot tekintve szinte mindig jó megoldás meleg helyiségekben.

Forrógázos leolvasztás

A hűvösebb helyiségekben való felhasználásra gyártott párátlanítókat a levegőkeringtetéses leolvasztással szemben bypass-eljárást használó, forrógázos leolvasztórendszerrel szerelik fel.

Ezek a kompresszoros körfolyamat közvetítőközegének forró gázát használják aktívan a gyors és hatékony leolvasztásra. Kezdődő jegesedésnél automatikusan nyit egy speciális mágnesszelep, és a forró gázt a kompresszorból a kondenzátor helyett most bypass-on keresztül, közvetlenül az elpárologtatóba vezeti, majd annak leolvasztása után újra zár, a párátlanítóüzem szabályos hűtőközeg-körfolyamatának folytatása érdekében.

A levegőkeringetéses leolvasztással ellentétben a forrógázos leolvasztó automatika drasztikusan rövidebb, csak néhány percig tartó leolvasztási fázisokat eredményez, ami elengedhetetlen előfeltétele a hatékony párátlanításnak alacsony hőmérsékletű területeken, például fűtetlen helyiségekben. Végsősoron a tulajdonképpeni párátlanítás kizárólag a szárítókészülékek leolvasztási fázisain kívül történik!

Fűtetlen, 15 °C-alatti hőmérsékletű helyiségek párátlanítására ezért a forrógázos automatikával rendelkező párátlanítók az azonos kompresszorteljesítményű, keringtetett levegős leolvasztású készülékekkel összehasonlítva mindig jobban alkalmasak és hatékonyabban használhatók.

A 15 °C fölötti környezeti hőmérsékleteken a forrógázos és a keringtetett levegős leolvasztóautomatikájú párátlanítók teljesítményei egyre inkább kiegyenlítődnek, amíg kb. 18 °C fölötti hőmérsékleteken elvben azonossá válnak.

Összegzés: A forrógázos leolvasztású hűtveszárítók rugalmasan használható mindenesek, mert leolvasztórendszerük lehetővé teszi használatukat az 5 °C-tól 35 °C-ig terjedő környezeti hőmérséklet-tartományokban. Így ezek a készülékek változatosan használhatók meleg és hideg helyiségekben is – úgy nyáron, mint télen. Keringtetett levegővel leolvasztott készülékek ezzel szemben az eljárásból fakadóan csak a 15 °C-tól 35 °C-ig terjedő hőmérsékleti környezetben használhatók gazdaságilag és energetikailag ésszerűen.


Párátlanítók készüléktechnikája – Gyakorlati ismeretek a Trotectől

Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról – a fejezetek áttekintése

1. fejezet: Alapismeretek a páratartalomról – minden abszolút relatív
2. fejezet: Párátlanítási eljárások áttekintése – kondenzáció és adszorpció
2.1 fejezet: Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával
2.2 fejezet: Kondenzációs szárítógép Peltier-technikával
2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók
3. fejezet: Melyik párátlanítási eljárást milyen célra?