Melyik párátlanítót milyen célra? A Trotec tanácsot tud adni!
Home Comfort

Van kérdése?

Szívesen állunk rendelkezésére további információkkal.

Végfelhasználók: +49 2452 962 450
E-mail: info@trotec.com
  1. Termékek és szolgáltatások
  2. Termékek ‑ HomeComfort
  3. Párátlanítás
  4. Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról
  5. Párátlanítóválasztás tényezői

Párátlanítóválasztás

Melyik párátlanítási eljárást milyen célra?

Helyiség hőmérséklete

Helyiség hőmérséklete

Az átlagos levegő-hőmérséklet a szárazon tartandó helyiségben a legfontosabb döntési kritérium a megfelelő párátlanító kiválasztásához.

Ez Önnek sem nyolc

Fűtetlen pincékben, hétvégi házakban vagy a téli időszakban hűvösebb helyiségeben, 8 °C alatti átlagos hőmérséklettel adszorpciós szárítók használata ajánlott. Ezek működési elve képes alacsony hőmérsékletű környezetet is tartósan és hatékonyan szárazon tartani.

Esetenkén magasabb, 12 °C-ig emelkedő hőmérsékleteken is még kielégítően működnek ezek a készülékek, 12 °C felett azonban túlságosan leromlik ezeknek a készülékeknek az energiamérlege a gazdaságilag értelmes párátlanítási alkalmazáshoz.

Mindentudók 5-től 35 °C-ig

8 °C átlagos helyiség-hőmérséklettől elvben hűtveszárítók is alkalmasak párátlanításra.

Ha a hőmérséklet a téli hónapokban tartósan 15 °C alá csökken, akkor itt mindenesetre forrógázos leolvasztással rendelkező készüléket kell használni.

Ezek a mindentudók változatosan használhatók igen nagy hőmérséklet-tartományon keresztül, míg a keringtetett levegős leolvasztású hűtveszárítókat csak 15 °C feletti átlagos hőmérsékleteken érdemes párátlanításra használni – lásd még 2. fejezet – „Az eljárások helyiségklimatikus alkalmazási határai”.

Üzemköltségek

A költség-haszon effektust és az energiafogyasztáshoz viszonyított párátlanítóteljesítményt tekintve a kompresszoros üzemű kondenzációs szárítógép úgyszólván minden lakótérben egyértelműen magának követelheti a győzelmet.

A Peltier-elemes kondenzációs szárítógépek ezzel szemben kedvezőbbek ugyan a beszerzésnél és első pillantásra takarékosabbak az árammal, de jelentősen kisebb párátlanítóteljesítmény, ugyanakkor a kivont kondenzátum literjére kb. háromszor nagyobb energiafogyasztás jellemzi őket.

Az adszorpciós szárítók energiafogyasztása a kompresszoros hűtveszárítókkal közvetlen összehasolításban akár 100 %-kal is nagyobb lehet, azonos párátlanítóteljesítmény mellett. Az üzemeltetési költségek mindazonáltal háttérbe szorulnak az adszorpciós szárító javára hozott döntésnél, mivel vannak olyan alkalmazási követelmények, amik csak egy adszorpciós szárítóval elégíthetők ki.

Hatókör

Hatókör

Kompresszoros hűtveszárító – nagyszerű minden helyiségmérethez

Minél nagyobb a szárazon tartandó helyiség, annál előnyösebbé válik egy kompresszoros hűtveszárító használata. Csak ez a készülékcsoport rendelkezik magánfelhasználók számára különféle nagyteljesítményű ventilátor-kondenzátor kombinációk legnagyobb választékával.

Nagy helyiségek szárazon tartásához éppen úgy nagy, nedves levegőmennyiségeket kell a párátlanítóba bevezetni, ami erős ventilátort feltételez. Ezeknek a levegőmennyiségeknek a hatékony szárítására a készülék kondenzátorának éppen úgy nagyteljesítményűre tervezettnek kell lennie.

Ezért a készülék kiválasztásánál ne csak a gyártó helyiségméretre vonatkozó alkalmassági adataira ügyeljen, hanem ellenőrizze azok hihetőségét a légteljesítményi, áramfogyasztási és párátlanítási adatok segítségével. Egyszerűen megjegyezhető szabály: Kevés wattért nincs sok liter ;-)

Peltier-párátlanítók – specialisták a legkisebb térfogatokhoz

Peltier-készülékek nem klasszikus helyiségpárátlanítók, hiszen ezeket nem annyira nagy terek szárítására, mint inkább speciális területek szárazon tartására tervezték. Kompakt építésmódjuk, az alacsony áramigény és a halk üzem mindenekelőtt ruhás- és cipősszekrényekben, élelmiszerkamrákban, vagy korlátozott mértékben kicsi, ablaktalan, nagy nedvességbevitel nélküli szaniterhelyiségekben (nincs zuhany) való használatra predesztinálják ezt a készülékkategóriát, mert a Peltier-párátlanítók elvileg csak további külső nedvességbevitel nélküli környezetekre alkalmasak (lásd a következő, „Beszivárgás” fejezetet).

Granulátum

Ilyen szárítószereket főként nedvességérzékeny áruk szállításához és raktározásához használnak. Mindenki ismeri a kicsi, mellécsomagolt tasakokat elektronikai cikket, táskát, bőröndöt, cipőt vagy gyógyszert tartalmazó áruküldeményekben. Ezen javak szárazon tartására nagyon jól megfelelnek a granulátumtasakok, tartályok szorosan behatárolt belső tereiben.

Persze ebből kiindulva nagyobb tasakokat is kínálnak a piacon „párátlanítóként”, tárolóedénnyel együtt. Erre a felhasználási célra azonban a granulátumok több okból sem alkalmasak.

Egyrészt hatásuk néhány köbméter környezeti levegőre korlátozott és csak minden további nedvesség kívülről való bevitele nélkül érezhető (lásd a következő, „Beszivárgás” fejezetet).

Továbbá a granulátumos párátlanítók szárítási teljesítményükhöz viszonyítva nagyon drágák, mert egyszer használatos rendszerként új granulátumtasakok rendszeres utánvásárlását követelik meg. Ezenkívül telítetté válásakor a granulátum néma marad, és egyszerűen befejezi a szolgálatot. Előzetes figyelmeztetés nélkül, nincs „tartály tele” üzenet, nem szárít tovább ;-)

Adszorpciós szárító – profi technika kicsi, hűvös helyiségekhez

Mindenekelőtt hűvös pincékben, fűtetlen, vagy csak ideiglenesen fűtött belső terekben ennek a készülékkategóriának gyakorlatilag nincs alternatívája.

Bár nagyteljesítményű kompresszoros hűtveszárítók ugyancsak használhatók még valamennyire hatékonyan legalább 12 °C-os környezetekben, de átlagban tartósan 8 °C alatt lévő helyiség-hőmérsékleteken az adszorpciós szárítók érik el szárazon tartáshoz szükséges párátlanítóteljesítményt gazdaságos szinten.

Funkciók terjedelme

Ugyancsak fontos kritérium lehet a megfelelő párátlanító kiválasztásánál végső soron funkcióinak terjedelme is.

Ugyanahhoz a teljesítményosztályhoz tartozó készülékek többek között a komfort-felszerelésekben különböznek egymástól, amik fontosak lehetnek a felhasználó számára alkalmazási céljaihoz.

Periódikusan automatikus párátlanítóüzemhez legyen egy 24 órás időkapcsoló óra, és az előre választható, automatikus kikapcsoláshoz időzítőfunkció beépítve.

Sok készülék továbbá higrosztátvezérelt automatikus üzemet kínál, bár néhány csak egységek nélküli forgókapcsolóval, mások precízen előre választható nedvességcéllal, valós érték beadásával.

A felhasználás helye is szerepet játszhat. Ha például felügyelet nélkül, folyamatos üzemben szeretné használni a készüléket egy hétvégi házban vagy nyaralóban, akkor jó, ha rendelkezik a készülék drenázscsatlakozóval, hogy a víztartály rendszeresen szükséges ürítése helyett a kondenzátum elvezethető legyen egy lefolyóba.

Legyen szó kondenzációs szárítógépről forrógázos leolvasztóautomatikával, adszorpciós szárítóról, Peltier-szárítóról vagy levegőkeringtetéses hűtveszárítóról, világszerte legnagyobb párátlanítóválasztékával a Trotec minden igényhez az optimális komfort-párátlanítót tudja kínálni Önnek. Egy kattintás a képre közvetlenül komfort-párátlanítóink teljes programjához vezeti Önt.
A Trotec kínálja világszerte a legnagyobb párátlanítóválasztékot

Nem szabad elfelejteni: Beszivárgás

Nem szabad elfelejteni: Beszovárgási tényező!

A kémregénybe illő kifejezés nem ellenséges alanyok bezsilipelését tematizálja, hanem nedves külső levegőét. Hiszen „beszivárgásnak” további nedvességnek a szárítandó helyiségbe kívülről történő bevezetését nevezik a párátlanítók kapacitásszámításánál.

Ezért a beszivárgási tényező fontos érték a megfelelő párátlanító kapacitásszámításánál. Végülis nem csak a levegő tartalmaz nedvességet a helyiségben. Kívülről is további nedvesség hatol be, például az épület szigetelésének állapota miatt, az ajtóréseken vagy az ajtók, ablakok nyitogatása miatt stb.

Ha Ön egy 20 °C-os helyiség például 80 % relatív párataltalmát 60 %-ra szeretné párátlanítani, akkor a víztartalmat ennek megfelelően 13,8 g/m³-ről (80 % rH) 10,4 g/m³-re (60 % rH), azaz a levegő köbmétereként 3,4 g-mal kell csökkentenie.

Egy 100 köbméter térfogatú helyiség esetében ez 340 grammot, ill. ml-t tesz ki, nem igaz? Nem. Hiszen figyelembe kell venni a kívülről behordott nedvességet is.

25 °C és 70 % rH feltételezett külső klíma esetén a külső levegő víztartalma 16,2 g/m³, tehát 5,8 g-mal több, mint benn. Pongyolán szólva ez a nedvesség is szívesen elvegyülne a belső tér levegőjével, ami azonban csak részben történhet meg, mert a helyiség zárt és jól szigetelt. Itt kerül a képbe a beszivárgási tényező, ami jól szigetelt helyiségeknél 0,3.

Kívülről behordva lenne ezért óránként 5,8 g/m³ x 100 m³ x 0,3 l/h beszivárgási tényező = 174 g/h (0,174 l), ami aztán naponta 4,176 liter kivonandó vízmennyiségnek felelne meg (0,174 x 24) 24 óránként.

Kb. 50 ml nedvességet termel minden ember alvás közben – óránként!

„Az emberi nedvességgyár”

Ámde belülről is további nedvesség kerül be. Ahogy a beszivárgás, úgy ez is egy járulékos nedvességteher. Már egyetlen cserepes növény naponta kb. 150 ml többlet nedvességet ad hozzá a helyiség levegőjéhez. Ám igazán fontos tényezővé akkor válik a nedvességteher, ha emberek vannak jelen.

Minden ember óránként kb. 50 ml nedvességet produkál már alvás közben is, csak amit a bőrén keresztül ad át a helyiséglevegőnek. Könnyű ülőmunkánál ebből már 70 ml, és házimunkánál több mint 100 ml lesz. Párátlanítója kiválasztásánál ezért feltétlenül figyelembe kell vennie ezt a nedvességbevitelt.

Érthető, hogy a hálószobában nem használható Peltier-készülék szárazon tartásra, hiszen már egyedül a két alvó személy további 800 ml nedvességet ad le a helyiség levegőjének egy nyolcórás éjszaka alatt, amivel szemben a Peltier-párátlanítónak például csupán legfeljebb 300 ml-es párátlanítókapacitása van 24 óra alatt. Reggel nedvesebb lenne a levegő, mint az előző nap.

Ha ehhez még meggondoljuk, hogy például főzésenként akár 2 liter, sőt zuhanyozásonként 2,5 liter víz kerül a környezet levegőjébe, akkor hamar világossá válik, hogy minden, járulékos nedvességgel járó alkalmazás reménytelen vállalkozás a Peltier-készülékek vagy a granulátumok számára!

Szükségletének tervezésekor tehát mindig számoljon rá teljesítménytartalékot a járulékos nedvességteher számára. A legegyszerűbben ez a Trotecnek a mindenkori készülékre vonatkozó felhasználási ajánlatával megy, ebben már figyelembe vettünk minden tipikus használati paramétert.


Alkalmazási lehetőségek gyors
áttekintése párátlanítótípusok szerint

Kondenzáció Adszorpció
Peltier kompresszor granulátum szorpciós kerék
ker. levegő forrógáz
Nagyon kis, beszivárgás (infiltráció) nélküli térségek szárazon tartása ajánlatos lehetséges lehetséges ajánlatos lehetséges
0 - 8 °C hőmérsékletű helyiségek szárazon tartása ajánlatos
5 - 35 °C hőmérsékletű helyiségek szárazon tartása ajánlatos lehetséges
15 - 35 °C hőmérsékletű helyiségek szárazon tartása ajánlatos ajánlatos lehetséges
Épületszárítás * * *
Vízkárszanálás * *
* csak ipari kivitelek, nem alkalmasak komfort-párátlanítónak

Párátlanítók készüléktechnikája – Gyakorlati ismeretek a Trotectől

Gyakorlati ismeretek a párátlanítókról – a fejezetek áttekintése

1. fejezet: Alapismeretek a páratartalomról – minden abszolút relatív
2. fejezet: Párátlanítási eljárások áttekintése – kondenzáció és adszorpció
2.1 fejezet: Kondenzációs szárítógép kompresszortechnikával
2.2 fejezet: Kondenzációs szárítógép Peltier-technikával
2.3 fejezet: Adszorpciós szárítók
3. fejezet: Melyik párátlanítási eljárást milyen célra?