Gyakorlati ismeretek klimatizálásból
Információk a szükséges készülékteljesítmény gyakorlatorientált kiszámításához és áttekintés a különböző hűtőrendszerek műszaki megoldásairól
Lakó- és irodahelyiségek hűtőteljesítmény-igényének gyors kiszámítása
Mekkora teljesítmény szükséges egy helyiség hűtéséhez?
Erre van egy tapasztalati képlet: A helyiségtérfogat minden köbméteréhez 30 W hűtőteljesítmény szükséges.
Ezen "hüvelykujjszabály" alapján a szükséges hűtőteljesítmény gyorsan és egyszerűen megállapítható, ahogy azt a következőkben egy 35 m² alapterületű és 2,5 m magas helyiség példáján kiszámítjuk:
35 m² x 2,5 m magasság =
87,5 m³ helyiségtérfogat x 30 W =
2625 W
Ez azonban csak egy hozzávetőleges számítási képlet modern szigetelésű tipikus lakó- és irodahelyiségekhez (passzívház-standard). Ezen túlmenően a szükséges hűtőteljesítmény a helyiség „hőterhelésétől“ is függ: Így a klímakészülék kiválasztásánál a napbesugárzás, szigetelés, ablakméret, személyek és hőforrások száma szintén nagy szerepet játszik.
Hozzávetőleges hűtőteljesítmény-igény a helyiség jellegének és használatának figyelembe vételével:
- 30 W/köbméter
ideáltipikus standard helyiségnél passzívház-szigeteléssel, normál ablakfelülettel, kevés ember által használva - 10 W/köbméter kiegészítőleg
rossz szigetelés esetén - 10 W/köbméter kiegészítőleg
több mint 3 személy esetén a helyiségben - 10 W/köbméter kiegészítőleg
átlagon felüli ablakfelület - 10 W/köbméter kiegészítőleg
déli oldalon lévő ablakok/külső falak esetén - 50 W/köbméter
tetőtéri lakások helyiségeinél
Különösen régi épületek tetőtéri lakásaiban marad nehéz a szükséges hűtőkapacitás megállapítása a tető hőszigeteléséről hiányzó részletes ismeretek következtében. A biztonság érdekében ezért ajánlott 60 W/köbméter értékkel számolni, rosszul szigetelt tetőknél és sok tetőablak esetén még többel is. - 55 W/köbméter
klímakészülék-használatra építési konténerekben
Nincs szabály kivétel nélkül
Senkinek nincs a valóságban 1,47 gyermeke. Mégis ez a statisztikai átlag Németországban. És ugyanilyen kevéssé található meg a valóságban az az ideális-tipikus standard helyiség, ami a klímakészülékek hűtőkapacitása helyiségméret-számításának 30 W-os szabályának alapját képezi. Mégis ezzel a helyiséggel lehet statisztikailag nézve a leggyakrabban találkozni, ezért ez szolgál a számítás alapjául.
Ön ismeri autójának gyártói adatait az üzemanyag-fogyasztást illetően. 100%-ban ezek az értékek a gyakorlatban soha nem érhetők el, de minden gyártó ugyanazt a törvényben szabályozott értékelési eljárást követi, hogy a különböző járművek egymás között összehasonlíthatóak legyenek. Hasonló a helyzet a klímakészüléknél is.
A helyiségméretekre vonatkozó alkalmassági ajánlások ideális-tipikus feltételeken alapulnak, amelyek dominálnak ugyan a statisztikai átlagban, de a valóságban sohasem 1 az 1-ben. Egyedi gyártóként azonban nem tudjuk a készülékjelöléseket egyedül megváltoztatni, mert akkor nem lehetséges tovább az összehasonlíthatóság a versenytárs modellekkel. Egy dolog ugyanis biztos: egy 30 négyzetméteres használati alkalmasságúnak jelölt készüléknek minden gyártónál többé-kevésbé ugyanakkora a hűtőkapacitása. És az esetlegesen adott helyiségméret-ajánlás általában és legtöbbször a köbméterenkénti 30 W-os szabályon alapul.
Fontos információk egész lakások hűtéséhez:
A szobai légkondicionáló, mint azt a neve is mondja, egy szoba klimatizálására készül – nem több szobához. Akkor is, ha nagy, pl. 70 m²-es helyiségről van szó, az erre a helyiségre kiszámított hűtőteljesítményt nem lehet egyszerűen egy 70 m² méretű lakásra átvinni. Ugyanis az erre a helyiségméretre méretezett kapacitású klímakészülék is csak teljes légkeringtetés esetén képes a helyiségben a kívánt hűtést elérni – lakás esetén így az összes helyiségben.
Bár a PAC-sorozat klímakészülékei erre a célra már erőteljes radiális ventilátorokkal vannak felszerelve, amelyek kivitele segíti a levegőszállítást hosszabb szakaszon, a levegő egyenletes elosztása egy lakás több szobájában egyetlen klímakészülékkel nem lehetséges.
Tippünk: Amennyiben a klímakészülék hűtőkapacitása két szomszédos helyiség teljes alapterületére lett méretezve, a klímakészülék megfelelő légáramlás-beállításával és alkalmas ventilátor segítségével a hideg levegő célzottan a szomszédos helyiségbe is megosztható.
Jó alkalmazástervezés – fél hideg
„Csak egy kis időre kapcsolom be, hogy hűtsön egy kicsit” – alighanem ez a kezdő klímakészülék-tulajdonosok leggyakoribb hibája és gyakran bosszankodásuk oka is az állítólagosan elégtelen készülékteljesítmény miatt. Ahhoz, hogy a hálószobában éjjel hűvös legyen, a klímakészüléket például estefelé alig néhány óráig üzemeltetik, majd kikapcsolják. Érezhető pillanatfelvétel: kellemesen hűvös – minden tökéletes.
Ez azonban nem fog sokáig így maradni, mert a klímakészülék csak a jelenlegi helyiséglevegőt hűti le. A nap során összegyűlt hőenergia 95%-át azonban nem a levegő, hanem a falak, padlók, födémek és bútorok tárolják. És ezt a meleget adják le éjjel folyamatosan a helyiséglevegőnek, ami a kikapcsolt klímakészülék miatt ismét felmelegszik! Ha lehetséges, hagyja ilyen esetekben a klímakészüléket inkább nappal bekapcsolva, hogy a falakban, padlókban és bútorokban kevesebb hőtartalék képződhessen, mivel a tárolt meleg ilyen módon folyamatosan átkerül a helyiséglevegőbe, majd a klímakészülék útján lehűl. Ezen módszernek köszönhetően a helyiségek az esti lekapcsolásnál is az éjszaka folyamán kellemesen hűvösek maradnak. Egy „hidegtárolót“ a falakban ugyanakkor folyamatos klimatizálás mellett sem lehet megvalósítani, mivel a falak kívülről újra és újra meleggel „töltődnek fel“.
Gyakorlatra irányuló tervezés és tartalékok hozzászámítása
Ha Ön egy valóban jól érezhető hűtőhatást szeretne elérni, akkor a kapacitástervezésnél a biztonság kedvéért abból induljon ki, hogy helyisége nem minden területen felel meg a statisztikai standardnak és ezért számítson hozzá tartalékot. Nem utolsósorban azért is, mert a helyiséghasználók száma ingadozhat és időnként különösen forró időszakok lehetnek.
Itt sok múlik nem utolsósorban a megfelelő egyéni igényeken is, hogy a kellemes helyiségklíma változó körülmények között is kialakítható és fenntartható legyen.
Amint azt a következő grafika mutatja, a legkülönbözőbb tényezők befolyásolhatják a helyiségméret-ajánlást, így már nem 30 W-tal kell köbméterenként számolni, hanem akár 60 W-tal vagy akár még többel.
Ez azt jelenti, hogy egy például 40 m² helyiségmérethez ajánlott klímakészülék a megváltozott feltételek között már csak legfeljebb 20 m²-es helyiségeket tud hatékonyan hűteni.
Gyakorlati tipp:
A helyiséghőmérsékletet még akkor sem szabad túl erősen lehűteni, ha ez az alkalmazott készülékkel lehetséges lenne. Ezáltal nemcsak az energiafogyasztás növekedne szükségtelenül, de a nyáron fellépő meghűléses betegségek is részben a „hidegsokkra“ vezethetők vissza egy hűtött helyiségbe való belépésnél. Ezért azt ajánljuk, hogy a helyiséghőmérsékletet a külső hőmérséklettől 3 °C-szal alacsonyabbra állítsa be, de ne legyen attól 5 °C-szal hidegebb.
Tudta volna ezt Ön?
Az ember 20 °C környezeti hőmérsékleten éri el teljesítőképességének 100 %-át. Ezzel szemben 28 °C hőmérsékleten teljesítőképessége 70 %-ra, sőt 33 °C-on 50 %-ra csökken. Németországban ezért például a „Munkahelyekről szóló irányelv – Helyiséghőmérséklet“ (ASR A3.5) rögzíti, hogy a hőmérséklet irodai munkahelyeken nem haladhatja meg a 26 °C-t.
Gyakorlati ismeretek a hűtési eljárásokról: Működési mód és műszaki különbségek áttekintése
Monoblokk vagy split készülék, egycsöves vagy kétcsöves technika, elpárologtatós hűtő vagy hűtőgép? Aki az ideális készüléket keresi a helyiség frissítő hűtéséhez magas hőmérsékleteknél, a sokféle opciót és a legkülönbözőbb eljárásokat tekintve könnyen elveszítheti az áttekintést.
Először is: Az egyedül és kizárólag optimális eljárás nem létezik. Amennyire különbözőnek mutatkoznak a helyiségméretből, hűtési módszerből, komfortigényből, szerelési ráfordításból és természetesen a büdzséből is álló kiindulási paraméterek, annyira különbözően alakulhat egyedileg a perfekt megoldás is.
Éppen ezen okból tart Trotec az Ön számára számos minőségi készüléket különböző hűtési eljárásokkal a programjában Így Ön mindig megtalálja a személyes igényének legjobban megfelelő készüléket és eközben midig profitál egy vezető márkakínáló legjobb ár-érték arányából!
Mobil klímaberendezések – kényelmes hűtőgépek
A jobb megértéshez előzetesen egy kis hűtéstechnika:
A léghűtőkkel – más néven Aircooler – ellentétben PAC sorozatunk klímakészülékei nagyteljesítményű, kompresszoros hűtőberendezésekkel hűtik a helyiség levegőjét. Ennek során a hűtőközeg két hőátadón halad keresztül – a kondenzátoron és az elpárologtatón. A kompresszor és az expanziósszelep a hűtőközeget zárt körfolyamatban váltakozó nyomásoknak teszi ki, melyeken keresztül a gáz a sűrítésnél felmelegszik és a kiterjesztésnél lehűl. A meleg a kondenzátorról kifelé távozik, a hideg az elpárologtatóról befúj a helyiségbe.
Párátlanítás beleértve
Mivel a levegő az elpárologtatón a harmatpontja alá hűl le, egyúttal nedvesség is kondenzál a levegőből – ez tehát nem csak lehűl, de párátlanodik is egyidejűleg, ami pozitívan hat a jó közérzetre és kellemes klímát teremt a helyiségben, mert a fülledt levegő inkább nyomasztóan kellemetlen.
Építési módtól függően ezek a hűtőgépek a Trotecnél split vagy monoblokk klímakészülékként kaphatók, utóbbiak egycsöves vagy kétcsöves technikával.
Cső nélkül nincs hideg!
Ne hagyja magát elbizonytalanítani olyan klímakészülék-képekkel, amelyek komplett csőmentes alkalmazást sugallnak – legalább egy cső feltétlenül szükséges, még ha az nem is látható! Miért? Nagyon egyszerű: a klímakészülékek kompresszoros hűtőberendezések. És ezek egyaránt generálnak hideget és meleget – a fizika megváltoztathatatlan. A keltett hideg a helyiségben kívánatos, a meleg viszont nem. Ezért kell eltávolítani, ki a szabadba.
Split-készülékeknél a hő automatikusan kívül van, mert azok a meleget közvetlenül a kívül elhelyezett kondenzátorba vezetik. Ennek ellenére ezek a készülékek is igényelnek egy összekötő vezetéket a keringő hűtőközeg számára, ami a hőelszállítást biztosítja.
A monoblokk-kivitelnél (l. a fenti ábrát) a meleg központilag keletkezik a készülékben és ezért ki kell vezetni a szabadba anélkül, nehogy ismét összekeveredjen a belső helyiséglevegővel, felmelegítve azt.
Erre szolgál kényszerűen legalább egy levegőkivezető cső, ami ezért a piacon kapható mindegyik monoblokk-klímakészülékkel együtt szállított állandó alkatrész, akkor is, ha az nem látható közvetlenül mindegyik alkalmazási rajzon.
Monoblokk klímakészülékek egycsöves technikával
Ez az építési mód jellemző a legtöbb PAC klímakészülékre. Ennél az összes technika ugyanabba a házba van beépítve, helytakarékosan, és a folyamatban keletkező forrólevegőt egy központi tömlő vezeti az ablak- vagy ajtórésen át kifelé – ezért egycsöves technika. Ezen meleg levegő állandó elvezetése miatt enyhe nyomáshiány keletkezik, amit a kívülről vagy a szomszédos helyiségekből utánahúzó meleg levegő egyenlít ki. A pozitív hatása ennek az, hogy a helyiségbe állandóan friss levegő (oxigén) érkezik. Ugyanakkor viszont az energia kb. 20-30 %-a a beszívott meleg külső levegő miatt elvész. Ez az energetikai hátrány azonban a legtöbb esetben csak az első pillantásra negatív. Ha ugyanis személyek tartózkodnak a helyiségben, akkor oxigénre is szükség van, ami a split-készülékekkel légkeringtetéses üzemmódban nem jut be a helyiségbe. Az egycsöves technikát használó monoblokk készülékek mindenekelőtt a nagyteljesítményű hűtés, a folyamatos frisslevegő-bevitel és az egyszerű handling előnyös kombinációjával jeleskednek. Ezekkel a flexibilis üzem a különböző helyiségekben különösen fáradságmentesen alakul. A monoblokk-klímakészülékek a legkedvezőbb árú alternatívát is jelentik a helyiséghűtés terén.
Monoblokk klímakészülékek kétcsöves technikával
Ezeknél, mint az egycsöves készülékeknél, a folyamatban keletkező forrólevegő a távozó levegő csövén kivezetésre kerül, azonban ugyanannyi frisslevegő a készülékbe egy további, második csövön keresztül bevezetésre kerül.
Ilyen módon, az egycsöves készülékekkel szemben, nyomássemleges levegőkeringtető üzem lehetséges, utánahúzó, külső meleglevegő nélkül, ami a készülékeket ugyan hatékonyabbá teszi, de ennek fejében valamivel nagyobb telepítési ráfordítást igényel.
Ennél az eljárásnál egy helyett két csövet kell felszerelni.
Ezek a készülékek energetikailag hatékonyabbak az egycsöves monoblokk készülékeknél, azonban itt is, akárcsak a split készüléknél hátrányos, hogy a helyiségbe egyáltalán nem kerül be friss levegő (oxigén).
Mobil, split klímakészülékek
A split készülékeknél, amilyen a PAC 4600, a kondenzátor (külső egység) és az elpárologtató (belső egység) szerkezetileg elkülönülnek egymástól. Az erkélyen, teraszon, ablakpárkányon vagy másutt a szabadban elhelyezett külső egység összekötő vezetékkel csatlakozik a szobai légkondicionálóhoz. Mivel itt a hűtési folyamat során keletkező fáradthőt a rendszer az összekötő vezetéken keresztül (forró hűtőközeg) a külső egységen át vezeti, split készülékeknél a monoblokk-készülékekkel ellentétben nincs szükség levegőkivezető tömlőre a meleg levegő elvezetéséhez.
A split készülékek jóval kedvezőbb energiahatékonyságot mutatnak, mint a monoblokk-készülékek, mivel a fáradthő kinn, a külső egységben keletkezik és nem a belső részben. Így a helyiséglevegőből kivont hőt a monoblokk klímakészülékektől is eltérően nem kell levegőkivezető tömlővel a szabadba vezetni. Ennek viszont az a következménye, hogy nem keletkezik nyomáshiány és így a külső meleg levegő utánhúzása a hűtendő helyiségbe sem fordul elő. A jobb energiahatékonysággal azonban rosszabb oxigénmérleg áll szemben. A split klímakészülékek legjobban egy autó klímaberendezésének légkeringtetéses üzemmódjával vethetők össze. Mindig ugyanaz a levegő halad át az aggregáton, és ezzel a beszívott levegő is mindig hűvösebbé válik, a hűtéshez pedig kevesebb energia szükséges.
Ha viszont az autóban folyamatosan csak légkeringtetéses üzemmódban történik a hűtés, egy idő után elfogy az oxigén az utastérben. Ugyanez a helyzet a split készülékeknél is. A rendszer ugyanazt a levegőt hűti le újra és újra, és egy idő után a jelenlévő személyek következtében elfogy az oxigén az utastérben. Ekkor szellőztetni kell, hogy friss levegő kerüljön a térbe. Ez viszont újra csökkenti az energetikai előnyt a monoblokk készülékekkel szemben. Az előny az oxigénigénytől függően relativizálódik.
Adiabatikus hűtés mobil levegőhűtőkkel
Az olyan léghűtők, mint a Trotec PAE-sorozata a PAC-klímakészülékekkel szemben nem tartalmaznak kompresszorral működtetett hűtőberendezést, hanem a helyiséglevegőt a vízelpárologtatás természetes elve szerint végzik, amit más néven adiabatikus hűtésnek hívnak. Mindenki ismeri ezt a hűtőhatást, például az izzadság elpárolgásán, vagy a vízesések, folyók és tavak közelében lévő hűvösebb levegőn keresztül.
A fizikai elv röviden a következő: A párolgáshoz a víznek energiára van szüksége, amit a környező levegőtől hő formájában von el, miáltal a levegő hűvösebb lesz. Fontos ehhez tudni, hogy a helyiséglevegőnkben tárolt energia érezhető, úgynevezett szenzibilis hőre, és látens, tehát rejtett hőre osztható.
A lényeg: Csak a szenzibilis hő lényeges a hőmérséklet szemponjából és mérhető ezért hőmérővel. Mivel a párolgás éppen ezt a szenzibilis hőt fogyasztja és tárolja ettől kezdve látens energiaként a levegő vízpárájában, az adiabatikus hűtés léghűtőkkel teljesen természetes és tetejében kedvező költségű hűtési módszer, amely nem igényel külső energiát a hűtési folyamathoz, mint a kompresszoros hűtőberendezések, amilyenek a PAC-készülékek, – a gyakorlatban azonban csak kisebb helyiségekhez és csekélyebb hőmérsékletkülönbségekhez alkalmas. A hatósugár az adiabatikus hűtőkészülékeknél nagyon korlátozott és nem növelhető olyan egyszerűen, mint a nagyteljesítményű kompresszoros hűtőberendezések esetében.
A magánhasználatú léghűtők gyakorlatilag kivétel nélkül közvetlen hűtéssel működnek – a bevezetett levegőhöz közvetlenül adnak nedvességet a vízpárologtatás útján. Ezért nincs kiegészítőleg szükség folyamatlevegő elvezetésére, mint a monoblokk-klímakészülékeknél, ami egyrészt rendkívül megkönnyíti a bánást a készülékekkel, mert csupán felállítani és bekapcsolni kell őket, másrészt viszont növelik a levegő páratartalmát a helyiségben.
 |
A levegőhűtők csak száraz levegőjű helyiségekben (40 % rH alatt) hatékonyak és mindig csak a levegő telítettségi határáig képesek hőmérséklet-csökkenést előidézni, tehát például 25 °C/50 % rH-ról a max. 18 °C/98 % rH elméleti értékre. Ez a hőmérsékletkülönbség azonban inkább elméleti természetű, gyakorlati jelentőség nélkül, mert 98 %-os relatív páratartalomnál az érzékelt klíma kellemetlenül nyomasztó és rendkívül fülledt (lásd Komfortdiagram).
Általában a PAE-sorozat mobil léghűtőivel páratartalomtól és kiindulási hőmérséklettől függően 1 - 2 °C hőmérsékletkülönbségek érhetők el anélkül, hogy a helyiséglevegő-páratartalom kellemetlenül magas lenne.
Léghűtők esetében a hatásfok különböző tényezőktől függ, így a ventilátorteljesítménytől és a párologtatószűrő felületétől. Amint a példa elméleti értékeiből felismerhető, közvetlen hűtők használata esetén az eljárásból fakadóan érezhetően megnő egyúttal a páratartalom is a helyiségben, ami nem mindig kívánatos. Növekvő páratartalommal egyidejűleg a készülékek hűtőteljesítménye is csökken.
Ennek megfelelően a léghűtők hűtéshatékonysága mindig az általános időjárási helyzettől is függ: akkor érik el a legmagasabb hatásfokot, ha a levegő forró és száraz. Nagyon fülledt-meleg időben azonban gyakorlatilag semmilyen hűtőteljesítmény nem érhető már el. Ami még rosszabb: az egyébként is erősen párás levegő további párásításával a helyiségklíma ebben az esetben még kellemetlenebb érzést kelt.
Ennek technológiai oka van és ezért minden léghűtőt érint, akkor is, ha versenytársi ajánlatok valami mást sugallnának.
Klímakészülék vagy léghűtő – segítség a döntéshez
A készülékbe be- és kilépő levegő közötti 10 … 18 °C különbséggel a PAC- és PT sorozatú klímakészülékek sokkal nagyobb hőmérsékletkülönbségeket produkálnak, mint a léghűtők, amelyek általában csak 1 … 3 °C közötti különbséget érnek el.
Mivel egyúttal a helyiség hőutánpótlása folyamatos, például falakon és ajtóréseken át, ezért a helyiséglevegő kompresszoros üzemű klímakészülékekkel mindent összevetve kb. 4 … 15 °C-szal hűthető le – mindig az alkalmazott modell és a helyiség klímafeltételeinek függvényében (hőmérséklet és relatív páratartalom).
Mindenesetre néhány speciális klímaberendezéstől eltekintve közönséges klímakészülékkel nem lehetséges 16 °C-nál alacsonyabb helyiséghőmérséklet elérése, mivel a készülékek általában ennél az értéknél lekapcsolnak. Konkrétan: Még ha a klímakészülék műszakilag képes is arra, hogy a helyiségeket 15 °C-szal lehűtse, egy 24 °C meleg helyiséget maximum 16 °C-ra hűtene le!
Végül is az elérhető hőmérsékletkülönbségek a helyiségben, amelyek elérik a klímakészüléket, ill. a léghűtőt, mindig függenek a helyiség nagyságától és a készülék hűtőkapacitásától. Ezért kérjük, mindig vegye figyelembe a készülékek műszaki adataiban megadott maximális ajánlott helyiségméreteket, valamint a fent említett valamennyi befolyásoló tényezőt!
Összefoglalásként elmondható, hogy erősen függ az alkalmazási céltól, a használati viselkedéstől, a személyes igénytől és nem utolsósorban az egyéni beruházási hajlandóságtól az a körülmény, hogy csak egy klímaberendezés vagy egy léghűtő a jó választás.
Léghűtők beszerzése és áramfogyasztása kis költséggel jár, gyorsan és egyszerűen telepíthetők és nem igényelnek meleglevegő-elvezetést a szabadba hűtőközeg-vezeték vagy meleglevegő-elvezető tömlő formájában. Másrészt a hűtőkapacitás nagyon függ a levegő páratartalmától és néhány Celsius-fokra korlátozódik.
Ezenfelül a hűtőképesség a léghűtőknél az időjárási helyzettől függ. Maximális hatékonyságukat a léghűtők forró, száraz klíma esetén érik el. Fülledt-meleg klímában ezzel szemben a hűtőteljesítmény gyakorlatilag nullára csökken.
A PAC- és PT sorozatú klímakészülékek ezzel szemben igazi hűtőberendezések, melyek hűtőteljesítménye ugyan függ a levegő hőmérsékletétől és páratartalmától, de sokkal kisebb mértékben, mint léghűtőknél.
A léghűtőkel ellentétben a klímakészülékek párátlanítják a helyiség levegőjét, ami különösen nagy páratartalomnál érezhető pozitívan. Az igazi klímakészülékek, amilyen a PAC és PT sorozat, mindenesetre igényelnek egy kompresszort, valamint egy beépített komplett hűtőberendezést és azért beszerzési és áramfogyasztási költségük jócskán meghaladja a léghűtő költségeit.
A keletkezett fáradthőt a léghűtőktől eltérően nem a párásabb kilépő levegő köti meg, hanem a szabadba juttatja a készülék. Így minden kompresszoros üzemű klímaberendezés forrólevegő-kivezető csövet (monoblokk-klímakészülékek), vagy hűtőközeg-összekötővezetéket igényel a külső hűtőhöz (split-készülékek). Ezért a klímakészülékek telepítése mindig több ráfordítással jár, mint a léghűtőké.
Áttekintés: Eljáráskülönbségek gyors összehasonlítása |
Levegőhűtők |
Klímakészülékek (kompresszoros üzemű) |
| Használható távozólevegő-tömlő vagy hűtőközeg-összekötővezeték nélkül | igen | nem |
|---|---|---|
| Hőmérsékletkülönbség* (∆T) a beszívott levegő és a készüléken kifúvott levegő között | 1 … 3 °C | 10 … 18 °C |
| A helyiséglevegő lehűthető kb. | max. 2 °C-szal | max. 15 °C-szal |
| Levegőhőmérséklet, amire a helyiségek maximum lehűthetők | – | 18 °C |
| Beszerzési költségek közvetlen összehasonlításban | alacsonyabbak | magasabbak |
| Energiafogyasztás közvetlen összehasonlításban | alacsonyabb | magasabb |
| Hatékony hűtőteljesítmény nagy páratartalomnál is | nem | igen |
| A klímaviszonyok befolyása a hűtőteljesítményre | nagy | kicsi |
| A páratartalom eljárással járó befolyásolása* | párásítás | párátlanítás |
| Érezhető hűtőhatás fülledt meleg klímaviszonyoknál is** | nem | igen |
| Érezhető hűtőhatás forró száraz klímaviszonyoknál is** | igen | igen |
* a relatív páratartalomtól függően; ** a levegő hőmérsékletétől és a relatív páratartalomtól, valamint a készülék helyes méretezésétől függően
A PAC sorozat komfortos klímakészülékei közvetlen összehasonlításban
Hogy megtalálja az Ön számára megfelelő PAC sorozat komfortos klímakészülékei, itt lehetősége van a Trotec PAC sorozat komfortos klímakészülékei egymással való áttekinthető összehasonlítására.
Azokat a modelleket, amelyeket nem akarja bevonni az összehasonlításba, egy kattintással egyszerűen elrejtheti.
szériafelszerelés
opcionálisan kapható
nem áll rendelkezésre
A PAE-sorozatú léghűtő közvetlen összehasonlításban
Hogy megtalálja az Ön számára megfelelő PAE-sorozatú léghűtő, itt lehetősége van a Trotec PAE-sorozatú léghűtő egymással való áttekinthető összehasonlítására.
Azokat a modelleket, amelyeket nem akarja bevonni az összehasonlításba, egy kattintással egyszerűen elrejtheti.
szériafelszerelés
opcionálisan kapható
nem áll rendelkezésre