
Van kérdése?
Szívesen állunk rendelkezésére további információkkal.
Kisipar: | +49 2452 962 400 |
---|---|
Ipar: | +49 2452 962 777 |
Végfelhasználók: | +49 2452 962 450 |
E-mail: | info@trotec.com |
---|
Mi segít a végletes nedvesség ellen a menekültek sátrában?
Tanácsadó a sátoros szükségszállások szárazon tartásához
‚Szűk hely, hideg, sár – így élnek menekültek a sátortáborban‘ címmel tudósít a ‚Die Welt‘ napilap szeptember végén a katasztrófális állapotokról egy hamburgi befogadóállomáson: „A menekült ágya és az észak-német ősz között csak egy vékony, fehér ponyva van. Az vizes és nehéz lett az utóbbi órák esőzésétől. Több helyen csöpög le a víz és sötét foltokat képez a csupasz, rétegelt lemezes padlón.
Ebben a cikkben menekültek százairól olvasunk, akik így vagy hasonlóan vannak elszállásolva. Az emberek helyzetét az átmeneti táborban a tudósítók elképzelhetően, valóban siralmasnak írják le.
Két sátorfaluban élnek ott nyomasztóan szűk helyen egymás mellett, minden sátorban tizenkettő - tizenhat embert helyeztek el. Fűtés nélkül. Áram nélkül. A meteorológiai szolgálat 9,4 Celsius-fokot mért az éjszaka Hamburgban. 9,4 Celsius-fok – kinnt és bent. Ruházat és takaró aligha szárítható meg, frottír törülközők lógnak nedvesen és dohosan a sátorrudakon.
Az emberek a sátrakban okkal félnek a közelgő téltől – nem csak Hamburgban. Most, október elején egyik tartomány a másik után állapítja meg, hogy messze nincs elég szilárd szálláshely.
Az első miniszterelnökök már mondják, hogy a menekültek sátrakban való elhelyezése a téli hónapok alatt sem zárható már ki. Akkor azonban takarókkal és meleg ruházattal is el kell látni az embereket. A sátrakat pedig fel kell szerelni – de nem csak szolid fűtéstechnikával, párátlanítók is fontos szerepet játszanak az élhető helyiségklíma kialakításában a sátrakban és konténerekben
Miért nedvesek a sátrak állandóan?
Ha fűtik is a sátrakat télen, a helyiségklíma ugyan meleg, azonban mégis elviselhetetlenül nedves lesz a menekülteknek.
A magyarázatot a harmatpont adja – ez az a határhőmérséklet, amelynél a levegő annyira lehűl, hogy nem tudja tovább tárolni a benne lévő vízgőzt. Jó példát jelentenek erre a folyamatra a vízcseppek az ablakon reggelente. Az hideg éjszakai hőmérséklet lehűtötte kívülről az ablakot és lecsökkentette az üveg hőmérsékletét. A meleg helyiséglevegő erősen lehűl az üvegen és nem tudja tovább tartani a nedvességet - hiszen a hideg levegő lényegesen kevesebb vízgőzt tud tárolni, mint a meleg. Az eredmény: a jelen lévő nedvesség gáz alakúból folyékony állapotba megy át és kondenzátumként vízcseppek csapódnak le az ablak belső oldalán.
Helyettesítsük most az ablaküveget a sátor vagy a konténer falával és induljunk ki reálisan a levegő nedvességgel való nagymértékű telítettségéből sok ember légzése és testpárolgása miatt.
Ekkor a bizonyossággal határos valószínűséggel előre megmondhatjuk, hogy a kritikus harmatpont, amelynél víz csöpög a sátor tetejéről, már nem is olyan alacsony hőmérsékleten elérésre kerül. Akkor aztán a víz a sátor belsejében szó szerint a mennyezetről és a falakról fog csöpögni. A ruhaneműk nedvesek lesznek, nem száradnak már meg és mindenüt fennáll az egészségre ártalmas penészképződés akut veszélye, ruhákon, ágyakon és igóságokon. Ezenfelül kellemetlen szag keletkezik, nem beszélve az egészségügyi kockázatokról, amilyenek a meghűléses és fertőző betegségek.
Melyik hőmérsékletnél és páratartalomnál van a harmatpont?
A harmatpont problematikájának szemléletea magyarázatához tételezzünk fel a sátor belsejében 20 °C-os hőmérsékletet és 10 °C-os külső, éjszakai hőmérsékletet.
14 ember elszállásolása esetén és műszaki párátlanítás nélkül a levegő páratartalma a sátorban mindig 70 % relatív nedvesség felett van. Ezzel azonban már be is következett a levegő harmatpontjának (20 °C / 70 % rH mellett 14 °C) túllépése. Hiszen a hőmérséklet a sátor falán 10 °C körül van, azaz 4 °C-kal a harmatpont alatt. Így kondenzátum képződik a sátor mennyezetén, ami aztán állandó folyamatban csöpög le a padlóra, ágyakra, ruhaneműkre, emberre és igóságra.
Ha télen a külső hőmérséklet 10 °C alá csökken, a lakótér trópikus cseppkőbarlanggá változik át. Az emberre és anyagra leselkedő veszély a hidegebb külső hőmérséklet minden fokával hatványozódik. A lakókörnyezet növekvő mértékben elviselhetetlenné válik.
Miért a párátlanítóra esik elsőként a választás
Alapvetően mindig nehéz egy sok személy által lakott sátorban, nagy különbségekkel a külső és a belső hőmérséklet között, egy valamelyest lakható és kellemes klímát teremteni. Kellems hőmérsékletek gyorsan és egyszerűen előállíthatók fűtőkészülékekkel. A levegő felmelegítése viszonylag szimpla ügy. A páratartalom azonban a második fontos tényező az elviselhető helyiségklímában.
A nedvesség kicsi, kétszemélyes sátorból való elűzéséhez többnyire elégséges lenne naponta egyszer vagy kétszer felhajtani a ponyvát a bejáratnál és erőteljesen átszellőztetni.
Nagy sátraknál, amilyeneket a lehetőleg sok védelemre szoruló befogadásánál használnak, egy ilyen megoldás gyakorlatidegen lenne. Egész egyszerűen azért, mert a levegő olyan sok nedvességgel telített, hogy a sátornak szünet nélkül nyitva kellene állnia a kívánt hatás, a keresztszellőzés elérésére. Ennek először is nem tehetők ki a lakók, másodszor az okozott fűtési költség felöl nézve is rendkívül gazdaságtalan lenne.
A lakók által a sátorban termelt páratartalom szignifikáns csökkentésére a fűtéssel párhuzamosan párátlanítókat is kell használni.
Helyes méretezés mellett a helyiség páratartalma olyan szintre csökkenthető le, amelyen a harmatponti hőmérséklet nem érhető el Hiszen csak akkor nem képződik kondenzátum a sátorfalon, csak akkor maradnak szárazon a ruhaneműk és az ingóságok és akadályozható meg a penészképződés.
A fent bemutatott példában (10 °C külső hőmérséklet / 70 % rH) a kellemes lakótéri klíma elérésére és a csepegő mennyezet megszüntetésére elegendő lenne a páratartalmat 70 %-ról 55 %-ra csökkenteni. 5 °C külső hőmérséklet mellet a helyiség páratartalmát már 40 %-ra kellene szárítani a csepegő mennyezet elkerülésére.
Összegezve: A lakóknak elfogadható klíma biztosítására télen nem elég egyedül a fűtés a helyiségben. A levegő professzionális szárítása harmatponti szintre a második, döntő tényező ehhez.
A sátoron belüli megoldásra alkalmasak a Trotec TTK sorozatának kisipari párátlanítói
Ezek a rendkívül kevés karbantartást igénylő készülékek gyorsan és egyszerűen elhelyezhetők mindenhol és karbantartásmentesen működnek. A kondenzátum kivezetése egyszerűen a sátor pereme alatt a szabadba történik. A higrosztátot célszerűen a kívánt harmatponti nedvességre kell beállítani – ezután a készülék automatikusan stabilizálja a nedvességet a kívánt szinten.
A sátoron kívüli megoldásra alkalmasak a Trotec TTR 400 D és TTR 500 D adszorpciós szárítói
Ekkor a sátoron kívül elhelyzett adszorpciós szárító, a TTR 400 D vagy a TTR 500 D fújja a sátorba a száraz levegőt egy tömlőn keresztül és szívja el ugyanakkor egy második tömlőn keresztül a nedves levegőt, körfolyamatban.
Profitáljon egy erős partner hozzáértéséből, vegye igénybe a Trotec tanácsadó vonalát közösségek és segélyszolgálatok számára!
Bízzon piacvezetői szakértelmünkben mobil párátlanítási megoldások minden vásárlási vagy bérlési kérdésében. A Trotec szaktanácsadói szívesen tájékoztatják Önt professzionális párátlanítóinkról a szükséges tartozékkal együtt és adnak tanácsot.
A +49 2452 962-444 telefonszámon tanácsadó vonalat rendeztünk be kifejezetten közösségek és segélyszolgálatok számára!
Természetes, hogy csupán átmeneti igény esetén egyszerűen bérelhet is minden készüléket – TKL bérlőközpontunk szívesen tájékoztatja Önt és ad tanácsot közvetlenül telefonon a +49 2452 962-160 alatt.